×
Családi szalon

Gerbeaud Emil 1880-ban kötött házasságot Ramseyer Eszterrel (1853–1940), aki egy neves svájci csokoládékészítő családból származott. Felesége élethosszig tartó kapcsolatuk alatt végig a férje mellett állt, támogatta, segítette céljainak megvalósításában; kiváló üzletasszony volt, aki maga is szerepet vállalt a cég vezetésében, gondot fordított az alkalmazottak betanítására, az ügyek intézésére és helyet kapott az igazgatóság soraiban. Gerbeaud a hitvesi támogatás nélkül talán nem ért volna el ekkora szakmai sikereket. A házaspárnak összesen öt leánygyermeke született: Gabrielle, Marcelle, Erzsébet, Ilona, Margit. Ramseyer Eszter férje eltávozása (1919) után a rokonokkal együtt egyengette tovább a céget, 1940-ben bekövetkezett haláláig, majd ezt követően az utódokra került a sor, hogy fenntartsák és gyarapítsák az örökségüket.

0.) A Gerbeaud család és háziállataik a szabadban (1909)
0.) A Gerbeaud család és háziállataik a szabadban (1909)

1.) A Gerbeaud család kis szalonja, ahol gyakran gyűltek össze közösen és zenét hallgattak (20. század első fele)
1.) A Gerbeaud család kis szalonja, ahol gyakran gyűltek össze közösen és zenét hallgattak (20. század első fele)

2.) A Gerbeaud család kis szalonja, szekrénnyel, dísztárgyakkal (20. század első fele)
2.) A Gerbeaud család kis szalonja, szekrénnyel, dísztárgyakkal (20. század első fele)

3.) A Gerbeaud család kis szalonja. A képen Stróbl Alajosnak Gerbeaud Emilről készített márványszobra látható (20.
század első fele)
3.) A Gerbeaud család kis szalonja. A képen Stróbl Alajosnak Gerbeaud Emilről készített márványszobra látható (20. század első fele)

2.) A Gerbeaud család kis szalonja, szekrénnyel, dísztárgyakkal (20. század első fele)
4.) A Gerbeaud család kis szalonja, zongorával, festményekkel (20. század első fele)
TÉRKÉP

×
×
Gerbeaud Royal Pavilon

A Gerbeaud Royal Pavilon szezonális nyitva tartással (tavasztól őszig) várta a vendégeket a Városligetben. Elegáns, napernyős, növényekkel díszített teraszos udvarán a ligetbe látogató hölgyek, urak, gyermekek egyaránt megpihenhettek. Elmajszolhattak egy kis Gerbeaud-féle desszertet, fagylaltot, csokoládét, de ihattak likőrt, kávét, teát és frissítőket. Esténként zenét is hallgathattak a vendégek. A pavilon a hétköznapi működésén túl különféle rendezvényeknek volt helyszíne. Nagyszabású ünnepségeket tartottak benne: díszétkezéseket, koncerteket, klubgyűléseket, egyleti találkozókat, jótékonysági eseményeket és külföldi vendégek fogadását. A Royal Pavilon 1896-1945 között működött. A második világháborúban bombatalálat érte, később már nem került helyreállításra.

Gerbeaud Royal Pavilon a Millenniumi Kiállításon (1896)

Jómódú társaság a városligeti Gerbeaud Royal Pavilonban (1910 körül)
×
Gerbeaud Royal Nagy Szálloda

Gerbeaud Emil a Royal Nagy Szálloda részvénytársaság befektetői közé tartozott. Az Erzsébet körúton lévő impozáns hotel aljában Gerbeaud fióküzlet működött, aminek törzsközönségét a szállodai vendégek, a környéken lakók és a nagykörúti járókelők adták.

Gerbeaud Royal Nagy Szálloda A Royal Nagy Szállodát ábrázoló hirdetőplakát. A hotelben kialakított földszinti üzletek egyikében Gerbeaud termékeket lehetett vásárolni.
×
Duna utcai csokoládégyár

Gerbeaud Emil már 1886-ban a Gizella téren is egy kisebb csokoládégyárat rendezett be. A Millenniumi kiállításon (1896) működőképes, modern gépekkel mutatta be a csokoládégyártás folyamatát a nagyközönségnek. A Gizella téri épület szűkös keretei azonban nem tudtak lépést tartani a gyártási igények növekedésével, ezért 1904-ben a Duna utcai ingatlanjába helyezte át a csokoládéüzemet, amit jelentősen kibővített és modernizált.

Duna utcai csokoládégyár A Duna utcai Gerbeaud Csokoládégyár (1900-as évek) /Szerencsi Károly hagyatéka/

Duna utcai csokoládégyár Gyári munkás a Gerbeaud csokoládégyár gépházában (1910 körül) /Szerencsi Károly hagyatéka/

Duna utcai csokoládégyár Gyári munkás a Gerbeaud csokoládégyár gépházában (1910 körül) /Szerencsi Károly hagyatéka/

Duna utcai csokoládégyár Gyári munkás a Gerbeaud csokoládégyár gépházában (1910 körül) /Szerencsi Károly hagyatéka/
×
Mozsár utca 14.

Az épületet 1903-ban vásárolta meg Gerbeaud Emil. A zártsorú, belső udvaros egyemeletes épület átépítésre került. Az épület a vállalat haszonépületeként funkcionált. A földszintjén raktárak és garázs helyiségek voltak, míg a felső szinten szolgálati lakások lettek kialakítva a cég munkatársai számára. Gerbeaud dolgozói számára további lakások álltak rendelkezésre a Deák Ferenc utca 13. és a Régiposta utca 2. szám alatt is. Ezek az épületek napjainkban már nem léteznek.

Mozsár utca 14. A Gerbeaud csokoládégyár feldíszített szállító autója a két világháború között
×
Gizella tér 7.

Kugler Henrik 1870-ben nyitotta meg a Gizella téri cukrászdáját, melyet Gerbeaud Emil az 1890-es évekre fokozatosan átvett Kuglertől. Ez vált a Gerbeaud cég központi épületévé, amely cukrászműhelyként, Gerbeaud család lakásaként, dolgozói szállásként és központi irodaként is funkcionált. Az épületben ekkorra már telefon és villanyvilágítás került bevezetésre. A jó elhelyezkedésű főüzlet látogatottságát az is növelte, hogy 1896-ban a földalatti végállomása a Gizella téren létesült. A cukrászdában Kugler idejében megfordult Deák Ferenc, Liszt Ferenc, majd Gerbeaud idejében Erzsébet királyné, Auguszta főhercegnő és számos további híresség.

Gizella tér 7. A Gerbeaud csokoládégyár feldíszített szállító autója a két világháború között
×
Kossuth Lajos utca 20. és Andrássy út 29.

A Gizella téri, a Royal Szállodai és a városligeti üzleteken kívül Gerbeaud cukrászda működött a Kossuth Lajos utca 20-ban, az Országos Kaszinó palotaépületében, valamint az Andrássy út 29. szám alatt is. Ezek közül az előbbi mára teljesen megszűnt, az utóbbi Művész Kávéház néven ma is üzemel.

Kossuth Lajos utca 20. és Andrássy út 29. Klösz György felvétele az Andrássy útról, ahol egykor Gerbeaud fióküzlet működött (1900) /Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.178/

Kossuth Lajos utca 20. és Andrássy út 29. Klösz György felvétele a Kossuth Lajos utca - Szép utca sarkán álló Országos Kaszinó lépcsőházáról. Ebben az épületben szintén egy Gerbeaud fióküzlet volt. (1895-1899) /Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.006/
×
×
Földgömb óra

A Gerbeaud Cukrászda egykori Kis Szalonjában (mai nevén Arany Szalon) található egy régi kandalló, amelynek tetején a Gerbeaud család egyik jeles emléktárgya lett elhelyezve az ún. Földgömb óra. Ez a műtárgy a régmúltban a családi lakrészben kapott helyet. Az órán mitologikus jelenetet láthatunk. Uránia, görög múzsa alakja és egy szárnyas puttó foglalja keretbe a Földgömböt, amelyen fém csillagok, madarak és virág díszítmények vannak. A római számmal jelölt négyzetek az órát, az arab számok pedig a percet mutatják. A dísztárgy talpazatán puttók egy csoportja látható, akik csillagászattal foglalatoskodnak. Gerbeaud Emil maga is szerette a csillagászatot, egyike volt kedvelt hobbijainak.





×
Gerbeaud Emil mellszobrai


A bronzból készült mellszobrot Stróbl Alajos (1856-1926) szobrászmester készítette Gerbeaud Emilről az első világháború idején (1917/1918 körül). A korabeli fotók tanúsága szerint egy másik, márványból készült alkotás is készült a híres cukrászról. A művész nem csak a családfőt, hanem a család más tagjait – többek között feleségét Ramseyer Esztert is – megörökítette.


A fényképen jobbról balra: Gerbeaud Emil, Stróbl Alajos és egy készülő Gerbeaud mellszobor látható. Háttérben Gerbeaud Emilné, Ramseyer Eszter szobra. (1917/1918 körül)


Stróbl Alajos munka közben (1917/1918 körül). A képen látható három szobor balról jobbra haladva: Gerbeaud Emilné Ramseyer Eszter, Gerbeaud Emil, Auguszta főhercegnő. A képen látható mellszobor nem azonos a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban található darabbal. Gerbeaud Emil mellszobrának bronz változata került a múzeum tulajdonába. Mind a két féle (márvány, bronz) Gerbeaud Emilről készült szobor a Gerbeaud család Gizella téri lakását díszítette egykor.
×
Ramseyer Eszter

Esther Ramseyer 1853-ban született egy Saint-Imier-i, neves svájci család sarjaként. Édesapja cukrász, csokoládé- és cukorkakészítő volt. Eszter, 1880-ban ment feleségül Gerbeaud Emilhez, akitől öt leánygyermeke született. 1884-ben érkeztek Magyarországra, ahol új életet kezdtek. Férjének mindvégig hűséges üzlettársa volt, aki kivette a részét a cég vezetésében és a vállalkozás fejlesztésében. Fontos szerepe volt többek között a személyzet kiválasztásában, ellenőrzésében és irányításában. Majd negyven évnyi házasságuk alatt együtt építették ki a Gerbeaud-házat és az onnan irányított üzlethálózatukat, ami egészen a második világháborúig virágzott. A házaspár huszonöt éves magyarországi munkásságának elismeréséül nagyszabású ünnepséget rendeztek, amelyen őt és férjét együtt éltette a cukrász szakma. 1919-ben vált özvegyé, ennek ellenére 1940-ben bekövetkezett haláláig segítette családját a vállalat irányításában.
Ramseyer Eszter alkalmi öltözetben, ékszerekkel, órával, legyezővel (1901)

Salgó Sándor fotográfus képe a Cukrász Dalkör zászlószentelési ünnepségéről. A hintóban Gerbeaud Emilné és lányának anyósa Elischerné ül (1908. május 25.)

Özvegy Gerbeaud Emilné (1935)
×
Gerbeaud lányok

Ramseyer Eszternek és Gerbeaud Emilnek öt lánya született: az első két lány Gabrielle és Marcelle még Franciaországban, a többi három Erzsébet, Ilona, valamint Margit már Magyarországon látta meg a napvilágot. Ezt a tendenciát mutatja maga a névadás is. Előbbi kettő franciás, míg utóbbiak magyaros nevet kaptak. Mivel a házaspárnak kizárólag lányai születtek, ezért a Gerbeaud név nem öröklődött tovább automatikusan. A lányok jómódú polgárifjakhoz mentek feleségül, akik később szerepet vállaltak az egyre gyarapodó családi cég irányításában. Szüleik halálát követően a Gerbeaud örökség többfelé oszlott.

A Gerbeaud gyermekek. Strelisky Lipót/Sándor felvétele (1897)
×
Gerbeaud Emil

Émile Jean Antoine Gerbeaud svájci származású cukrász, csokoládégyáros volt, aki a Genf kantonban található Carouge (ejtsd: kárúzs) városában látta meg a napvilágot, 1854. február 12-én. Családjában nem ő volt az első cukrász, már édesapja, sőt a nagyapja is ezzel a szakmával foglalkozott. Gyermekként apja mellett, majd ifjú korában vándorlás útján tanulta ki a mesterséget. 1879-ben a dél-kelet franciaországi Saint-Étienne-ben saját üzletet nyitott. 1880-ban házasságot kötött Ramseyer Eszterrel, akitől leánygyermekei születtek és élete végéig hű társa lett. Szülőként igyekezett mindent megadni gyermekeinek. Elfoglalt ember volt, de a családja fontos volt a számára. 1919-ben bekövetkezett haláláig gondoskodott a családja jólétéről. Fiúgyermek hiján a Gerbeaud név nem öröklődött tovább.
Strelisky műhelyében készült portréfotó Gerbeaud Emilről (1901)

Gerbeaud Emil családja körében kirándul. A képen látható jeleneten Gerbeaud két lányával felmászott egy sziklára, ahonnan kalapjával integet. A szikla mellett Gerbeaud Emilné szigorúan néz felfele (1902)

Gerbeaud Emil időskori fényképe (1918)