A második szinten található csomagoló műhelyben a precíz, gyors, és igényes munkát igénylő feladat miatt
elsősorban ügyes kezű hölgyeket foglalkoztattak, akik a megfelelő anyagokba, dobozokba helyezték az eladásra vagy
megrendelésre készült árukat. A Gerbeaud vállalat nagy hangsúlyt fektetett a termékek igényes csomagolására, amelyek
reklámhordozó funkciójuk mellett gyakran művészi értékkel bírtak. A minőségre törekedtek az áru borításának
megválasztásánál is, hiszen a gyártmányoknak fel kellett keltenie az érdeklődést és a vásárlási vágyat.
1. A Gerbeaud csokoládégyár csomagoló műhelye /Szerencsi Károly hagyatéka/
2. Telefonos hölgyek a Gerbeaud csokoládégyárban /Szerencsi Károly hagyatéka/
3. A Gerbeaud csokoládégyár csomagolt termékei /Szerencsi Károly hagyatéka/
TÉRKÉP
×
×
Gerbeaud Royal Pavilon
A Gerbeaud Royal Pavilon szezonális nyitva tartással (tavasztól őszig) várta a vendégeket a
Városligetben. Elegáns, napernyős, növényekkel díszített teraszos udvarán a ligetbe látogató
hölgyek, urak, gyermekek egyaránt megpihenhettek. Elmajszolhattak egy kis Gerbeaud-féle
desszertet, fagylaltot, csokoládét, de ihattak likőrt, kávét, teát és frissítőket. Esténként
zenét is hallgathattak a vendégek. A pavilon a hétköznapi működésén túl különféle
rendezvényeknek volt helyszíne. Nagyszabású ünnepségeket tartottak benne: díszétkezéseket,
koncerteket, klubgyűléseket, egyleti találkozókat, jótékonysági eseményeket és külföldi vendégek
fogadását. A Royal Pavilon 1896-1945 között működött. A második világháborúban bombatalálat
érte, később már nem került helyreállításra.
Gerbeaud Royal Pavilon a Millenniumi Kiállításon (1896)
Jómódú társaság a városligeti Gerbeaud Royal Pavilonban (1910 körül)
×
Gerbeaud Royal Nagy Szálloda
Gerbeaud Emil a Royal Nagy Szálloda részvénytársaság befektetői közé tartozott. Az Erzsébet
körúton lévő impozáns hotel aljában Gerbeaud fióküzlet működött, aminek törzsközönségét a
szállodai vendégek, a környéken lakók és a nagykörúti járókelők adták.
A Royal Nagy Szállodát ábrázoló hirdetőplakát. A hotelben kialakított földszinti üzletek
egyikében Gerbeaud termékeket lehetett vásárolni.
×
Duna utcai csokoládégyár
Gerbeaud Emil már 1886-ban a Gizella téren is egy kisebb csokoládégyárat rendezett be. A
Millenniumi kiállításon (1896) működőképes, modern gépekkel mutatta be a csokoládégyártás
folyamatát a nagyközönségnek. A Gizella téri épület szűkös keretei azonban nem tudtak lépést
tartani a gyártási igények növekedésével, ezért 1904-ben a Duna utcai ingatlanjába helyezte át a
csokoládéüzemet, amit jelentősen kibővített és modernizált.
A Duna utcai Gerbeaud Csokoládégyár (1900-as évek) /Szerencsi Károly
hagyatéka/
Gyári munkás a Gerbeaud csokoládégyár gépházában (1910 körül) /Szerencsi Károly
hagyatéka/
Gyári munkás a Gerbeaud csokoládégyár gépházában (1910 körül) /Szerencsi Károly
hagyatéka/
Gyári munkás a Gerbeaud csokoládégyár gépházában (1910 körül) /Szerencsi Károly
hagyatéka/
×
Mozsár utca 14.
Az épületet 1903-ban vásárolta meg Gerbeaud Emil. A zártsorú, belső udvaros egyemeletes épület
átépítésre került. Az épület a vállalat haszonépületeként funkcionált. A földszintjén raktárak
és garázs helyiségek voltak, míg a felső szinten szolgálati lakások lettek kialakítva a cég
munkatársai számára. Gerbeaud dolgozói számára további lakások álltak rendelkezésre a Deák
Ferenc utca 13. és a Régiposta utca 2. szám alatt is. Ezek az épületek napjainkban már nem
léteznek.
A Gerbeaud csokoládégyár feldíszített szállító autója a két világháború
között
×
Gizella tér 7.
Kugler Henrik 1870-ben nyitotta meg a Gizella téri cukrászdáját, melyet Gerbeaud Emil az 1890-es
évekre fokozatosan átvett Kuglertől. Ez vált a Gerbeaud cég központi épületévé, amely
cukrászműhelyként, Gerbeaud család lakásaként, dolgozói szállásként és központi irodaként is
funkcionált. Az épületben ekkorra már telefon és villanyvilágítás került bevezetésre. A jó
elhelyezkedésű főüzlet látogatottságát az is növelte, hogy 1896-ban a földalatti végállomása a
Gizella téren létesült. A cukrászdában Kugler idejében megfordult Deák Ferenc, Liszt Ferenc,
majd Gerbeaud idejében Erzsébet királyné, Auguszta főhercegnő és számos további
híresség.
A Gerbeaud csokoládégyár feldíszített szállító autója a két világháború
között
×
Kossuth Lajos utca 20. és Andrássy út
29.
A Gizella téri, a Royal Szállodai és a városligeti üzleteken kívül Gerbeaud cukrászda működött a
Kossuth Lajos utca 20-ban, az Országos Kaszinó palotaépületében, valamint az Andrássy út 29.
szám alatt is. Ezek közül az előbbi mára teljesen megszűnt, az utóbbi Művész Kávéház néven ma is
üzemel.
Klösz György felvétele az Andrássy útról, ahol egykor Gerbeaud fióküzlet működött (1900)
/Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.178/
Klösz György felvétele a Kossuth Lajos utca - Szép utca sarkán álló Országos Kaszinó
lépcsőházáról. Ebben az épületben szintén egy Gerbeaud fióküzlet volt. (1895-1899) /Forrás:
Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.006/
×
×
Szaloncukorpapír rojtok
A szaloncukor iránt Gerbeaud Emil idejében is nagy volt a kereslet karácsonykor, ezért minden
cukrászdában törekedtek arra, hogy többféle ízesítésű, különleges fajtákat, a lehető leggyorsabban
készítsenek el. Gerbeaud csokoládégyárában nagy mennyiségben készültek a bonbonok és a szaloncukrok.
Némelyek kézműves eljárással, mások gépi eszközök segítségével. A szaloncukrot gyakran két rétegbe
csomagolták: a belső borítás fehér rojtozott szélű papír, a külső színes, csillogó sztaniolpapír volt.
Az alsó fehér réteg papírját szaloncukorpapír rojtozó segítségével készítették el a 19. század végén és
néhol még a 20. század elején is. A fogadásokon a fogadószobákban, valamint a szalonokban díszes
tálakból és bonbonierekből kínálták őket a vendégeknek.
Kézi hajtású szaloncukor rojtozó gép (20. század első fele)
Rojtozott szélű papírba csomagolt szaloncukrok arany és lila sztaniolpapírral napjainkban
×
Papírcsomagolás
Papírcsomagolással általában a táblás csokoládéknál, illetve a dobozok borításánál találkozhatunk. A 20.
század első felében rájöttek, hogy az alumínium bevonással a csokoládé olvadásának folyamata lassítható,
ezért a fennmaradtak olyan papírdobozok, amik belsejében már felbukkan ez a fajta védelem is.
Gerbeaud papír borítású, alumíniummal borított bonbonos doboz (20. század első fele)
Gerbeaud csokoládégyárban készült táblás csokoládé (1910 körül)
×
Gerbeaud cég emblémájával ellátott klisé, nyomóforma
A Kugler Henrik Gerbeaud cég emblémájának sokszorosítására készített nyomólemez, amellyel lenyomatot
készíthettek papír, esetleg fa felületekre. A fogantyúval ellátott sablont festőanyagba mártották, majd
az adott felületre nyomták vele a mintát. Az eszközzel készült lenyomatokat láthatjuk viszont például a
háztartásokban is elterjedt fa süteményes Gerbeaud dobozok fedelén.
×
A dobozok és csomagolóanyagok sokszínű világa
A Kugler-féle és a Gerbeaud-féle dobozok többféle alapanyagból készültek: fából, fémből, papírból,
textilből, amelyeket számtalan méretben és formában gyártottak. Az anyagot és az alakzatot az áru
igényeinek megfelelően választották ki, hogy biztosítsák annak sértetlenségét, minőségét. A
leggyakoribbak a kerek, a négyzet és henger alakú dobozok voltak, de a csomagolóanyagok esetében is a
sokféleség volt jellemző: változatos papírokat, selymet, színes textilborítást alkalmaztak. Ünnepek
idején általában az alkalomhoz illő mintázatú és formájú desszertes dobozokat és csomagolóanyagokat
gyártottak (például húsvétkor tojás, tyúk, nyúl; karácsonykor mikulás, fenyőág, zsák, csizma motívumok
kerülhettek elő).
Kugler Henrik fém desszertes doboz, belsejében a cukrászda ábrázolása (1890-es évek)
Gerbeaud fém desszertes doboz (1900-as évek)
Gerbeaud fa desszertes doboz (1900 körül)
A budapesti állatkertet reklámozó, bonbonos doboz (1910 körül)