×
Tanműhely

Gerbeaud Emilnek a történeti emlékezet szerint kísérleti és tanműhelyei is voltak. Ezek a gyakorlószobák a Gizella téri épület harmadik emeletén kerültek kialakításra. A leendő szakemberek elsajátították a cukrászmesterség fortélyait, emellett új és érdekes készítmények előállításán dolgozhattak. Ebbe többek között beletartozhatott a cukorkakészítés, a karamellafőzés, a kakaó- és csokoládékészítés, édes lisztes termékek előállítása, valamint a parfé- és fagylaltkészítés. Mindezekhez korabeli eszközöket, olykor már gépeket használtak, melyek működtetését szintén el kellett sajátítani. Gerbeaudnál tanulni hatalmas lehetőség volt. Amellett, hogy az ifjak a legújabb tudáshoz jutottak, a cukrászmester saját kézjegyével ellátott, értékes bizonyítványt állított ki számukra, amelyben a hosszabb-rövidebb értékelésük szerepelt. A Gerbeaud házaspár számára fontos volt a jó szakember-utánpótlás képzése. A fiatalok tanulásának támogatására éves ösztöndíjat alapítottak 1909-ben, amely segítségével külföldi tanulmányúton vehettek részt az arra érdemesnek talált személyek.

1. Munka a Gerbeaud csokoládégyár műhelyében (1910 körül) /Szerencsi Károly hagyatéka/
1. Munka a Gerbeaud csokoládégyár műhelyében (1910 körül) /Szerencsi Károly hagyatéka/

2. Gerbeaud vállalat egyik cukrásza és inasai (1910 körül) /Szerencsi Károly hagyatéka/
2. Gerbeaud vállalat egyik cukrásza és inasai (1910 körül) /Szerencsi Károly hagyatéka/

3. A Gerbeaud cég munkaruhában lévő cukrászainak csoportja (1908) /Szerencsi Károly hagyatéka/
3. A Gerbeaud cég munkaruhában lévő cukrászainak csoportja (1908) /Szerencsi Károly hagyatéka/

TÉRKÉP

×
×
Gerbeaud Royal Pavilon

A Gerbeaud Royal Pavilon szezonális nyitva tartással (tavasztól őszig) várta a vendégeket a Városligetben. Elegáns, napernyős, növényekkel díszített teraszos udvarán a ligetbe látogató hölgyek, urak, gyermekek egyaránt megpihenhettek. Elmajszolhattak egy kis Gerbeaud-féle desszertet, fagylaltot, csokoládét, de ihattak likőrt, kávét, teát és frissítőket. Esténként zenét is hallgathattak a vendégek. A pavilon a hétköznapi működésén túl különféle rendezvényeknek volt helyszíne. Nagyszabású ünnepségeket tartottak benne: díszétkezéseket, koncerteket, klubgyűléseket, egyleti találkozókat, jótékonysági eseményeket és külföldi vendégek fogadását. A Royal Pavilon 1896-1945 között működött. A második világháborúban bombatalálat érte, később már nem került helyreállításra.

Gerbeaud Royal Pavilon a Millenniumi Kiállításon (1896)

Jómódú társaság a városligeti Gerbeaud Royal Pavilonban (1910 körül)
×
Gerbeaud Royal Nagy Szálloda

Gerbeaud Emil a Royal Nagy Szálloda részvénytársaság befektetői közé tartozott. Az Erzsébet körúton lévő impozáns hotel aljában Gerbeaud fióküzlet működött, aminek törzsközönségét a szállodai vendégek, a környéken lakók és a nagykörúti járókelők adták.

Gerbeaud Royal Nagy Szálloda A Royal Nagy Szállodát ábrázoló hirdetőplakát. A hotelben kialakított földszinti üzletek egyikében Gerbeaud termékeket lehetett vásárolni.
×
Duna utcai csokoládégyár

Gerbeaud Emil már 1886-ban a Gizella téren is egy kisebb csokoládégyárat rendezett be. A Millenniumi kiállításon (1896) működőképes, modern gépekkel mutatta be a csokoládégyártás folyamatát a nagyközönségnek. A Gizella téri épület szűkös keretei azonban nem tudtak lépést tartani a gyártási igények növekedésével, ezért 1904-ben a Duna utcai ingatlanjába helyezte át a csokoládéüzemet, amit jelentősen kibővített és modernizált.

Duna utcai csokoládégyár A Duna utcai Gerbeaud Csokoládégyár (1900-as évek) /Szerencsi Károly hagyatéka/

Duna utcai csokoládégyár Gyári munkás a Gerbeaud csokoládégyár gépházában (1910 körül) /Szerencsi Károly hagyatéka/

Duna utcai csokoládégyár Gyári munkás a Gerbeaud csokoládégyár gépházában (1910 körül) /Szerencsi Károly hagyatéka/

Duna utcai csokoládégyár Gyári munkás a Gerbeaud csokoládégyár gépházában (1910 körül) /Szerencsi Károly hagyatéka/
×
Mozsár utca 14.

Az épületet 1903-ban vásárolta meg Gerbeaud Emil. A zártsorú, belső udvaros egyemeletes épület átépítésre került. Az épület a vállalat haszonépületeként funkcionált. A földszintjén raktárak és garázs helyiségek voltak, míg a felső szinten szolgálati lakások lettek kialakítva a cég munkatársai számára. Gerbeaud dolgozói számára további lakások álltak rendelkezésre a Deák Ferenc utca 13. és a Régiposta utca 2. szám alatt is. Ezek az épületek napjainkban már nem léteznek.

Mozsár utca 14. A Gerbeaud csokoládégyár feldíszített szállító autója a két világháború között
×
Gizella tér 7.

Kugler Henrik 1870-ben nyitotta meg a Gizella téri cukrászdáját, melyet Gerbeaud Emil az 1890-es évekre fokozatosan átvett Kuglertől. Ez vált a Gerbeaud cég központi épületévé, amely cukrászműhelyként, Gerbeaud család lakásaként, dolgozói szállásként és központi irodaként is funkcionált. Az épületben ekkorra már telefon és villanyvilágítás került bevezetésre. A jó elhelyezkedésű főüzlet látogatottságát az is növelte, hogy 1896-ban a földalatti végállomása a Gizella téren létesült. A cukrászdában Kugler idejében megfordult Deák Ferenc, Liszt Ferenc, majd Gerbeaud idejében Erzsébet királyné, Auguszta főhercegnő és számos további híresség.

Gizella tér 7. A Gerbeaud csokoládégyár feldíszített szállító autója a két világháború között
×
Kossuth Lajos utca 20. és Andrássy út 29.

A Gizella téri, a Royal Szállodai és a városligeti üzleteken kívül Gerbeaud cukrászda működött a Kossuth Lajos utca 20-ban, az Országos Kaszinó palotaépületében, valamint az Andrássy út 29. szám alatt is. Ezek közül az előbbi mára teljesen megszűnt, az utóbbi Művész Kávéház néven ma is üzemel.

Kossuth Lajos utca 20. és Andrássy út 29. Klösz György felvétele az Andrássy útról, ahol egykor Gerbeaud fióküzlet működött (1900) /Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.178/

Kossuth Lajos utca 20. és Andrássy út 29. Klösz György felvétele a Kossuth Lajos utca - Szép utca sarkán álló Országos Kaszinó lépcsőházáról. Ebben az épületben szintén egy Gerbeaud fióküzlet volt. (1895-1899) /Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.006/
×
×
Munkaasztal

A Gerbeaud cég cukrászműhelyeiben használatos munkaasztalok átlagos magassága 80-100 cm volt, körülbelül a dolgozók derekáig vagy annál valamivel lejjebb értek, míg a hosszuk és a munkafelület mérete az adott helyiségek és funkciók szerint változtak. A munkafelület, vagyis az asztallap a funkciójának megfelelően többféle anyagból készült: rendszerint szálkamentes fából, amit tésztamunkálatokhoz használtak, de voltak márvány vagy gránit borítású asztalok is, amiket jellemzően díszítőmunkához, cukorkakészítéshez vettek igénybe a hideg, kemény tulajdonságuk miatt. A sütő és kiegészítő munkálatokhoz a fém borítású asztalok is elterjedtek a 20. században.
Az asztalok váza Gerbeaud idején jellemzően fából készült, alsó kiképzésük több féle lehetett. Volt olyan munkaasztal, aminek az alja teljesen üres volt, csupán egy polc volt benne. Ebben az esetben nagyobb edényeket és más méretes használati eszközöket (például tepsiket, tortaformákat), illetve alapanyagokat (például lisztet, cukrot) tárolhattak. Voltak többosztatú asztalok, amikben kisebb üvegeket, lapos sütőlemezeket, tálcákat helyeztek. A korabeli képeken láthatunk olyan típusokat, amelyeknek az aljában mindössze egy sor fiókot láthatunk, de olyat is, aminél teljesen be volt fiókozva az asztal. Ezekben tárolhattak kézi munkaeszközöket (kést, habkártyát, spatulát, formákat, nyújtófát, habverőt stb.), és kisebb alapanyagokat (fűszerek, porok, szárított gyümölcs).
×
Cukrász eszközök: különféle formák

A Gerbeaud cég cukrászai is sok esetben az édességek elkészítéséhez különféle formákat használtak annak érdekében, hogy a készítési folyamatot hatékonyabbá tegyék, valamint, hogy a készülő termékek egyformán esztétikus külsőt nyerjenek el.



Csokoládé öntőforma, mellyel népszerű macskanyelvet készítettek. Egy ilyen öntőformával tizenkét darab csokoládét tudtak elkészíteni. A felmelegített, folyékony állagú csokoládéval feltöltötték a kialakított lyukakat, majd hűtés után fogyasztották az elkészült darabokat. (20. század első fele)



Elefánt formájú csokoládé öntőforma (20. század)


Téglatest formájú, kénezett gipszforma, benne negatív ananászforma, amelyet ananász alakú marcipánok készítéséhez használtak. /Kreisel László cukrászmester hagyatéka/ (20. század)



Virág alakú parféforma, amellyel krémes fagylalt-desszertet, parfét formáztak. (20. század)



Kakas formájú csokoládé öntőforma (20. század)
×
Eszközök a cukrászműhelyben

A cukrász tevékenység, mint ahogyan a legtöbb szakma, külön, speciális eszközöket igényel. A Gerbeaud cég cukrászműhelyben elengedhetetlen volt, hogy legyen sokféle, jó minőségű kézi eszköz, amikkel az édességkészítést és díszéseket el lehetett végezni.


Gerbeaud cég cukrászai a konyhában, kezük ügyében cukrász eszközökkel (habzsák, habverő, keverőtál, sütőlemez, tortaformák) (1900) /Szerencsi Károly hagyaték/


Réz keverőtál (19. század vége)


Fából készült marcipán és fondant díszítő eszközök (20. század első fele)


Fémszálakból készült habverő (20. század első fele)


Kuglóf sütőforma (1900 körül)


Fa tölcsér formázó (20. század első fele)


Kézi erővel működtetett tésztanyújtó gép (20. század első fele)
×
Ünnepi formák

A cukrászok és édességgyártók az elmúlt évszázadokban előszeretettel formáltak meg ünnepi jelképeket csokoládéból, bonbonokból, cukorkákból, emellett hozzájuk illő színes dobozokat csomagolásokat készítettek hozzájuk a könnyebb eladhatóság érdekében. A Gerbeaud cukrászdában és csokoládégyárakban mindig készültek az ünnepekre saját édességekkel.


A Gerbeaud csokoládégyár egyik cukrásza tojásformával a kezében (1910 körül) /Szerencsi Károly hagyatéka/