×
Gerbeaud-ház

Üdvözöljük látogatóinkat a Gerbeaud Cukrászdánál, ami a 19. század óta ékesíti a budapesti Vörösmarty teret. A napjainkban látható négyemeletes, belső udvarokkal tagolt, szecessziós-késő eklektikus épület magán hordozza egykori híres tulajdonosának, Gerbeaud Emilnek (1854-1919) a kézjegyét, aki 1884-ben érkezett Magyarországra, hogy átvegye Kugler Henrik (1830-1905) cukrászüzletét. Gerbeaud élete végéig azon fáradozott, hogy bővítse és fejlessze vállalkozását.

gerbeaud-haz_i_ikon
A Gerbeaud-ház épületegyüttesében nem csak a cukrászda és a cukrászműhely került kialakításra: az első emeleten a Gerbeaud család lakhelye és a cég központi irodája volt, a másodikon csomagoló működött, a harmadikon tanműhely, a negyediken pedig dolgozói lakások voltak.

Egykor országszerte számos Gerbeaud üzletbe, gyárba, céges ingatlanba és hirdetésekbe botlottunk volna, mára ez az egy épület maradt fenn abból az ,,Édes Birodalom”-ból, amit a híres cukrász a családjával hosszú évtizedek alatt épített fel. Tartson velünk és ismerje meg az egyik leghíresebb magyarországi cukrász történetét!
×

                                         KI EZ A DIÓS SÜTI?

                                      Üdvözlünk az “Édes birodalomban!”


A konyakmeggy konyakmeggy ikon alatt minden oldalon más-más videót, játékot, érdekességet találsz. Nézz körül bátran!

Bevezető videó:



PEDAGÓGUS VAGY ÉS SZERETNÉD HASZNÁLNI AZ ANYAGOKAT?

A videók és játékos feladatok kombinációit a vendéglátás/turisztika sza- koktatás tanóráihoz terveztük, ugyanakkor a felnőtt élethez vagy a vállal- kozói szemlélethez is kötődnek tartalmaink. Így ha mást tanítasz, de látsz benne lehetőséget, csak a képzeleted szabhat határt, hogy használod az anyagokat.

Teljes körű tanári segédletet az oldal játékaihoz itt találsz:

alt : Tanári segédlet

Tanári segédlet (új oldalon)

TÉRKÉP

×
×
Gerbeaud Royal Pavilon

A Gerbeaud Royal Pavilon szezonális nyitva tartással (tavasztól őszig) várta a vendégeket a Városligetben. Elegáns, napernyős, növényekkel díszített teraszos udvarán a ligetbe látogató hölgyek, urak, gyermekek egyaránt megpihenhettek. Elmajszolhattak egy kis Gerbeaud-féle desszertet, fagylaltot, csokoládét, de ihattak likőrt, kávét, teát és frissítőket. Esténként zenét is hallgathattak a vendégek. A pavilon a hétköznapi működésén túl különféle rendezvényeknek volt helyszíne. Nagyszabású ünnepségeket tartottak benne: díszétkezéseket, koncerteket, klubgyűléseket, egyleti találkozókat, jótékonysági eseményeket és külföldi vendégek fogadását. A Royal Pavilon 1896-1945 között működött. A második világháborúban bombatalálat érte, később már nem került helyreállításra.

Gerbeaud Royal Pavilon a Millenniumi Kiállításon (1896)

Jómódú társaság a városligeti Gerbeaud Royal Pavilonban (1910 körül)
×
Gerbeaud Royal Nagy Szálloda

Gerbeaud Emil a Royal Nagy Szálloda részvénytársaság befektetői közé tartozott. Az Erzsébet körúton lévő impozáns hotel aljában Gerbeaud fióküzlet működött, aminek törzsközönségét a szállodai vendégek, a környéken lakók és a nagykörúti járókelők adták.

Gerbeaud Royal Nagy Szálloda A Royal Nagy Szállodát ábrázoló hirdetőplakát. A hotelben kialakított földszinti üzletek egyikében Gerbeaud termékeket lehetett vásárolni.
×
Duna utcai csokoládégyár

Gerbeaud Emil már 1886-ban a Gizella téren is egy kisebb csokoládégyárat rendezett be. A Millenniumi kiállításon (1896) működőképes, modern gépekkel mutatta be a csokoládégyártás folyamatát a nagyközönségnek. A Gizella téri épület szűkös keretei azonban nem tudtak lépést tartani a gyártási igények növekedésével, ezért 1904-ben a Duna utcai ingatlanjába helyezte át a csokoládéüzemet, amit jelentősen kibővített és modernizált.

Duna utcai csokoládégyár A Duna utcai Gerbeaud Csokoládégyár (1900-as évek) /Szerencsi Károly hagyatéka/

Duna utcai csokoládégyár Gyári munkás a Gerbeaud csokoládégyár gépházában (1910 körül) /Szerencsi Károly hagyatéka/

Duna utcai csokoládégyár Gyári munkás a Gerbeaud csokoládégyár gépházában (1910 körül) /Szerencsi Károly hagyatéka/

Duna utcai csokoládégyár Gyári munkás a Gerbeaud csokoládégyár gépházában (1910 körül) /Szerencsi Károly hagyatéka/
×
Mozsár utca 14.

Az épületet 1903-ban vásárolta meg Gerbeaud Emil. A zártsorú, belső udvaros egyemeletes épület átépítésre került. Az épület a vállalat haszonépületeként funkcionált. A földszintjén raktárak és garázs helyiségek voltak, míg a felső szinten szolgálati lakások lettek kialakítva a cég munkatársai számára. Gerbeaud dolgozói számára további lakások álltak rendelkezésre a Deák Ferenc utca 13. és a Régiposta utca 2. szám alatt is. Ezek az épületek napjainkban már nem léteznek.

Mozsár utca 14. A Gerbeaud csokoládégyár feldíszített szállító autója a két világháború között
×
Gizella tér 7.

Kugler Henrik 1870-ben nyitotta meg a Gizella téri cukrászdáját, melyet Gerbeaud Emil az 1890-es évekre fokozatosan átvett Kuglertől. Ez vált a Gerbeaud cég központi épületévé, amely cukrászműhelyként, Gerbeaud család lakásaként, dolgozói szállásként és központi irodaként is funkcionált. Az épületben ekkorra már telefon és villanyvilágítás került bevezetésre. A jó elhelyezkedésű főüzlet látogatottságát az is növelte, hogy 1896-ban a földalatti végállomása a Gizella téren létesült. A cukrászdában Kugler idejében megfordult Deák Ferenc, Liszt Ferenc, majd Gerbeaud idejében Erzsébet királyné, Auguszta főhercegnő és számos további híresség.

Gizella tér 7. A Gerbeaud csokoládégyár feldíszített szállító autója a két világháború között
×
Kossuth Lajos utca 20. és Andrássy út 29.

A Gizella téri, a Royal Szállodai és a városligeti üzleteken kívül Gerbeaud cukrászda működött a Kossuth Lajos utca 20-ban, az Országos Kaszinó palotaépületében, valamint az Andrássy út 29. szám alatt is. Ezek közül az előbbi mára teljesen megszűnt, az utóbbi Művész Kávéház néven ma is üzemel.

Kossuth Lajos utca 20. és Andrássy út 29. Klösz György felvétele az Andrássy útról, ahol egykor Gerbeaud fióküzlet működött (1900) /Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.178/

Kossuth Lajos utca 20. és Andrássy út 29. Klösz György felvétele a Kossuth Lajos utca - Szép utca sarkán álló Országos Kaszinó lépcsőházáról. Ebben az épületben szintén egy Gerbeaud fióküzlet volt. (1895-1899) /Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.006/
×
×
Császári és Királyi Udvari Cukrászda címerdísz dombormű

A Gerbeaud cukrászda sarkán sokáig ott lógott a „Császári és Királyi Udvari Cukrászda” címer, ami elismerést és rangot jelentett a dualizmus korában. A császári és királyi udvari címet csak azok a kiváló szakemberek és cégek nyerhették el, akik kifogástalan erkölcsökkel és rendezett anyagi háttérrel rendelkeztek, munkájuk eredményeivel az udvar elismerését kiérdemelték. A császári és királyi udvari címre Kugler Henrik és Gerbeaud Emil is rászolgált.

Címer Császári és királyi udvari címer

Képeslap Képeslapon szereplő Császári és Királyi Udvari Szállító címer „Viribus Unitis” (Egységben az erő) felirattal
×
Vörös Gerbeaud

Az első világháború megbolygatta az addigi világrendet. A magyar ipar nehéz helyzetbe került. A Gerbeaud cég megtapasztalta az áru-, és nyersanyaghiányt, az alkalmazottak foglalkoztatása terén adódó problémákat (pl. inflációt, bérigény növekedést, munkaerőhiányt). A Kugler Henrik utóda Gerbeaud Rt. megszorításokat volt kénytelen bevezetni, korlátozták a vállalat tevékenységét. A küzdelmes háborús éveket a Gerbeaud család és a vállalat végül átvészelte, annak következményei azonban komoly veszteségeket okoztak.
Horvátországnak, illetve Fiumének Magyarországtól való különválása a fiumei gyártelep felszámolását vonta magával. 1919-ben a pesti és fiumei üzemet egy Dohány utcai gyártelepen egyesítették. Az 1919-es forrongások és a kommün által végrehajtott erőszakos cselekmények károkat okoztak Gerbeaud Emil üzleteiben és üzemeiben, amiket a korabeli terminus szerint, „szocializáltak”. Az üzlet kirakatablakán vörös cédula jelent meg: „Proletár-vagyon! A proletárok védelme alatt" felirattal. Gerbeaud néhány nap alatt elvesztette mindazt, amit harmincöt év munkájával felépített. Más üzlettulajdonosokhoz hasonlóan megengedték neki, hogy bejárjon az üzletbe vezetni azt, de immár nem a sajátjaként, hanem állami tulajdonként. A Tanácsköztársaság után Gerbeaudék visszakapták ugyan az elkobzott javaikat, de Gerbeaud Emil ekkorra már súlyosan megbetegedett.
Nézd meg a korabeli Filmhíradót 3:07 és 3:55 között!
Filmhíradók - 100 éve ezen a héten 23. (2019. április 1-7.)